Antik R�ma

A F�rum Rom�num

A birodalom k�zpontja

A h�tk�znapi r�mai �let k�zpontja �s a birodalom szive. A k�z�let legfontosabb �p�letei tal�lhat�k itt, a politikai hatalom k�zpontja, ami a cs�sz�r kez�ben van, aki a hadsereg ir�ny�t�ja.

A hatalom

A cs�sz�r de a szen�torok kez�ben is ott van a hatalom, de a szen�torok megv�dik az alacsonyabb rang� tisztvisel�k hatalm�t is. A hierarchikus rendszer tagjai a szabad plebejusok is minim�lis hatalommal (n�ptribunusok) rendelkeztek.

Az iskola

A fi�k, de a j� m�d� csal�d fiai 7 �ves korban kezdtek el tanulni, hajnalt�l napnyugt�ig tartott az iskola, am�g tanultak �rni olvasni �s sz�molni. A kisl�nyokat viszont otthon h�zi munk�ra nevelt�k.

A kliensek

Ezt az �gynevezett r�teget a szen�tus hozta l�tre. A kliensek l�tsz�ma hat�rozta meg a szen�tor hatalm�t. A szen�torok a h�s�get p�nzzel jutalmazt�k, fizet�st, �lelmiszert �s egy�b seg�ts�get is kaptak.

Az utak �s fogatok

A r�mai utak

A r�mai �th�l�zat 50.000 m�rf�ld volt Sz�ri�t�l Angli�ig, a britt ter�letekig �s 500 �vig �p�tett�k ezt az �th�l�zatot. A katon�k �s a k�ztisztvisel�k utaztak rajta.

Lovas posta (csak l�) 360 m�rf�ldet 2,5 nap alatt tett meg. ( 1 m�rf�ld = 1,5 kilom�ter )

A k�t lovas kocsikat big�knak nevezt�k, ezek nyomot hagytak az �ton, kiv�ste a ker�k a k�veket.

A lovas kocsi versenyek

A legkedvesebb sportja volt a r�maiaknak, t�bb mint 10.000 ember vett r�szt rajta, �s t�bb ezer lovat tartottak ezek lebonyol�t�s�ra a v�rosban. Nagyon k�lts�ges el�ad�s volt, de nagy sikerrel �s meg�rte mert sokat kerestek rajta.

A lovas futamok

A kocsik f�b�l k�sz�ltek kicsik �s k�nny�ek voltak. A hajt� �llva hajtott �s egyens�lyba kellett tennie a szekeret �s a dereka k�r� volt tekerve a gyepl�, a lovakat el�re vagy h�tra �s oldalra hajolva hajtotta.

N�r� cs�sz�r

Ezek a hajt�k nem nemesek voltak, de nagy n�pszer�s�gnek �rvendhettek. N�r� szeretett k�z�ppontban lenni, ez�rt t�bbsz�r vezetett lovas fogatot a Cirkusz Maximuszon � maga.

Szab�lyok:

A gladi�torokat kateg�ri�kba osztott�k fegyvernem �s kik�pz�s szerint. Az el�ad�sok idej�n a k�l�nb�z� t�pus� gladi�torok j�tszottak egym�s ellen. Meghat�rozott szab�lyok szerint j�tszottak �s volt d�nt� b�r�.

J�t�kok ideje:

Iskol�kban lettek kik�pezve az el�ad�sok idej�n egyesek nagyon neh�z p�nc�l �lt�zetben, m�sok pedig p�nc�l v�delem n�lk�l.

Zene:

Zene k�s�ret volt az el�ad�sok idej�n, ami al� festette a j�t�kot.

Retiarius – h�l�val v�v� gladi�tor:

Majdnem mez�telen, csak b�r sz�j van a derek�n, �s b�rsz�j a v�ll�n �s a bal karj�n. A bal kez�ben fogta a szigonyt, a jobb kez�ben a h�l�t �s gyorsan mozgott.

Secutor -  k�vet�

A sisakja leg�mb�ly�tett, nem volt benne semmi ki�ll�, amibe bele akad a h�l�, kardja van, �s er�s neh�z pajzsa, b�r v�d� van a bal l�bsz�r�n ez a v�delem n�ha f�mb�l volt. A csukl�j�n �s a k�ny�k�n is b�rsz�j van, � lass�.

A gladi�torok

Az esk�t�tel:

Szabad emberek �s rabszolg�k. A gladi�tor iskol�kb�l kiker�lve kellett, hogy a k�vetkez�ket fogadj�k az esk�t�tel alatt:

-         eg�sz �let�kre meg lettek b�lyegezve,

-         lel�ncolhatt�k �ket,

-         az �let�ket fel�ldozhatt�k,

-         v�r�kkel kellett fizetni�k �s b�rmilyen egy�b szenved�st el kellett viselni�k.

Az �gyess�g:

A k�t er�ny szimb�luma: a gladi�tor �gyess�ge a j�t�kban, �s a tisztelet a hal�lban, csak hal�lukban tisztelt�k �ket.  Ki mertek �llni b�tran a hal�l�rt.

Hoplomachus – fegyver visel�

Kis kerek pajzzsal, v�delem a jobb karj�n �s a bal l�b�n, a sisakja nyitott volt az arc�n.

Murmillo

A sisakja tollas volt, valamikor a sisakj�n vagy a mell�n hal d�sz van. Karddal v�v �s 4 sz�gletes pajzzsal a jobbj�t v�di a karddal, a balj�t a pajzzsal, a l�b�n van v�delem.

A h�tk�znapi �let

Csal�dok:

A csal�d tagjai egy h�zban �ltek, t�bb gener�ci� egy�tt. A hagyom�ny szerint a n�knek engedelmeskedni kellett a f�rjeiknek. A n�knek lehettek f�ldter�leteik, kereskedelmi tev�kenys�get is folytathattak, felszabad�thattak rabszolg�kat, v�grendeletet csin�lhattak �s �r�k�lhettek.

A plebejus csal�doknak is voltak rabszolg�ik, akikkel a nehezebb munk�kat �s k�zm�ves tev�kenys�get v�geztett�k el.  A n�i munk�k: kereskedelem, �pol�n�, f�ldm�ves, h�zi munka, sz�v�s, k�zm�ves tev�kenys�g, f�z�s, s�t�s, gyermeknevel�s.

A gazdag arisztokrata h�lgyek:

Domina, mater familia �s matrona. Nagy tiszteletnek �rvendtek, a sz�v�s az er�nyes n�k tev�kenys�ge k�z� tartozott. A n� a h�ztart�st vezeti �s fel�gyel a rabszolg�kra �s a gyerek nevel�se.

Ruh�zat:

A matr�n�k nem �lt�ztek egyed�l, mindig szolg�k seg�ts�g�vel. R�vid tunik�t viseletek, amit kend�vel letakartak. A rabszolg�k festett�k ki az arc�t is, �kszerezt�k fel, �s k�sz�tett�k el a frizur�t. A f�rfiak �s n�k egyar�nt viseltek arany �s ez�st gy�r�t.

N�i ruha:

A f�rjezett h�lgyek a st�l�t hordt�k, ami egy hossz� gyapj�b�l k�sz�lt �lt�zet, amit a derekukon �sszefogtak egy �vvel. A l�bukon szand�lt viseltek. Nem volt nagy k�l�nbs�g a n�i �s a f�rfi szand�l k�z�tt. A matr�n�k a v�llukon st�l�t hordtak, aminek a neve palla, ez a hidegt�l v�dte �ket, a szolg�k tunik�t hordtak.

A r�mai t�rsadalom – La siciet� romana

A cs�sz�rkorban R�m�ban t�bb mint 1 milli� ember lakott. Egy szen�tor egyszer javasolta, hogy csin�ljanak egy t�rv�nyt, hogy a rabszolg�k ruh�ja k�l�nb�zz�n a szabad emberek�t�l, de azt�n elvetett�k, mert akkor nagyon egy�rtelm� lett volna, hogy a rabszolg�k mennyivel t�bben vannak. A szabad embereket oszt�lyokba sorolt�k. Legalul plebejusok, azaz a n�p, f�l�tt�k az equites, gazdag keresked�k, v�g�l a patr�ciusok, nemesi csal�d tagjai f�ldter�letekkel.

Rabszolg�k – Gli schiavi

A legalantasabb munk�kat v�gezt�k, mint takar�t�s, h�zi munka, de egyesek tan�tottak, f�ztek, �rtak, orvosok vagy zen�szek voltak. A gazdagok munk�sk�nt is haszn�lt�k �ket az iparban, a b�ny�kban, �s a farmokon. Nem voltak jogaik, de id�s korban megkaphatt�k a szabads�got, egyesek megvett�k a szabads�gukat. Egy t�rv�ny tiltotta, de amint meg�regedtek egyeseket saj�t sorsukra hagytak.

A szob�k, lak�sok, h�zak – Stanze, appartamenti e case

Amikor R�m�ban 1 milli� ember �lt 1782 h�zban laktak. Az �n. insul�kban (b�rh�zakban) �ltek. Maximum 6 emeletes, de mivel nagyon olcs� lak�sok, rossz �llag�ak voltak, n�ha el�fordult, hogy fels� emelet led�lt. Az egyik leggyakoribb vesz�ly a t�zv�sz volt. Gyakran az okozott t�zv�szt, hogy nyitott t�zhely volt, ami nem volt fedett �s k�nnyen kipattant egy par�zs. Mivel sokan �ltek egy lak�sban, ezek b�d�sek �s eg�szs�gtelenek voltak. 64-ben N�r� idej�n, a nagy t�zv�szben 3 teljes ker�lete – a v�ros 2/3-a le�gett.

�zletek �s kereskedelem -  Negozi e commerci

Az insul�k alj�ban �zlethelyis�gek voltak, ezek az �zletek 1 szob�b�l �lltak fa vagy k�pulttal amire kirakt�k a port�k�t. Az elad�k e m�g�tti vagy f�l�tti helyis�gekben laktak. A h�ts� r�szben volt az �n. laborat�rium is �s egy l�pcs�, ami a fels� szintre vezetett illetve rakt�r. Ezt az �jszaka folyam�n egy faajt�val z�rtak be. R�ma �zleteiben mindent lehetett v�s�rolni a gy�gyszerekt�l kezdve, lehetett j�soltatni vagy �r�stud� munk�j�t ig�nybe venni. A port�k�k nagy r�sze a birodalom k�l�nf�le ter�leteir�l �rkeztek ide. Zs�kokban b�za, bor, amf�r�kban olaj, egzotikus sz�vetek, szand�lok, szinez� anyagok haj�n �rkeztek Osti�ba. A port�k�val felhaj�ztak a Tiberisen.

Akik nem otthon �tkeztek – Mangiare fuori

K�l�nf�le vend�gl�kben lehetett enni meleg �telt �s inni. A bort v�zzel h�g�tva itt�k, a kliensek le�lve fogyasztott�k az �telt, de haza is vihett�k az ennival�t.

Akrobat�k, zen�szek, t�ncosok – Acrobati,  musici e danzatori

Az akrobat�k R�m�ban a mai cirkuszi akrobat�khoz hasonl�tottak, ezek akrobat�k, zen�szek, t�ncosok �s komikusok voltak. Az utc�kon folytatt�k a tev�kenys�geiket, az �gyesebbeket felfogadt�k a gazdagok sz�rakoztat�s�ra saj�t h�zaikba.

A Kolosszeum – Il Colosseo

Id�sz�m�t�sunk szerint 69-ben kezd�d�tt a leghatalmasabb sz�nh�z �p�t�se a 186 birodalmi amfite�trum k�z�tt a Flavium Aphiteatrum.  188 m�ter hossz� �s 48 m�ter magas volt. A sz�npad homokkal volt felsz�rva, amit minden el�ad�s idej�n cser�ltek. Gladi�torok �s �llatok v�vtak itt egym�ssal. Az �p�letet egy len fed�l a vel�rium fedte, ami a naps�t�st�l �vta a n�z�ket. 80-ban avatt�k fel 100 napos �nneps�g keret�ben.

A gladi�torok – Gladi�tori

A gladi�torokat harcosok �s rabszolg�k k�z�l v�lasztott�k. Kik�pezt�k �ket a k�l�nf�le gladi�tor iskol�kban. Nagyon tartalmas �teleket kaptak, �s orvosi ell�t�sban is r�szes�ltek. R�m�ban 4000 gladi�tor �llt. 4 nagy gladi�tor laktanya volt, amiket ludik-nak h�vtak. A lunista feladata a kik�pz�s�k volt. A mai �lsportol�knak feleltek meg, de az �let�k r�vid volt. Ugyanakkor le is n�zt�k �ket. A kolosszeumban voltak m�g lovas, �jas versenyek, �k�lv�v�s, egzotikus �llatok mutogat�sa �s kocsi versenyek.

A k�zdelem

A k�zd�ket sorsolt�k, a cs�sz�r adta meg a jelet a kezd�sre, voltak d�nt� b�r�k, a n�z�k pedig azt kiab�lt�k; �ssed, v�gd el a tork�t, �gesd meg. Amikor a v�r elkezdett csorogni, ezt kiab�lt�k; eltal�lta, eltal�lta – hebet, hebet… A gladi�tor hal�lakor 2 f�rfi jelent meg az ar�n�ban k�l�nleges koszt�mben. Az egyik Herm�sznek �lt�zve kez�ben t�zes vassal. M�sik Coronte, aki az alvil�g r�v�sze, a holt lelkeket �tk�s�ri a t�lvil�gra. A gladi�tort t�zes vassal megb�lyegezt�k, hogy nehogy csak tetesse a hal�lt. Ha m�g �lt egy l�ndzs�val v�geztek vele �s egy k�l�n erre szolg�l� ajt�n vitt�k ki.

Az �llatok meg�l�se

A kolosszeum felavat�s�n�l Titus a cs�sz�ri trib�n�n �lt. Azt mes�lik, hogy 4 elef�ntot �s 9000 egy�b �llatot �ltek meg, vad�llatokat �s b�r�nyokat is. A n�p k�z�l kiv�lasztott f�rfiak �s n�k is, akik meg�lhett�k az �llatokat. Sokat gladi�tornak �lt�ztettek fel, �s haj� csat�k is voltak. Az �llatok k�z�tti k�zdelem nagyon n�pszer� volt. A vad�szok medv�vel, tigrissel, oroszl�nnal �s egy�b �llatokkal �lltak ki. Zsir�ffal, szarvasokkal �s struccokkal is. Amikor 500 �vvel k�s�bb ezeket az �n. vad�szatokat (venationes) betiltott�k. Sok �llat m�r ekkorra kihalt a birodalom ter�let�r�l. �gy pl. N�bia ter�let�n nem volt t�bb v�zil�. Ir�n a tigriseit valamikor a Kaszpi tenger ter�let�r�l hozta. Elt�ntek a k�zel-kelet oroszl�njai is.

A h�vely ujj

Ha egy gladi�tor a f�ldre tette fegyver�t �s kegyelmet k�rt, az ellenfele nem ny�lhatott hozz�, addig, am�g a cs�sz�r nem adott jelt erre. Ha a h�velyk ujj�t felfel� tartotta, akkor a gladi�tor megmenek�lt – �j kutat�sok szerint ford�tva – ha lefel� mutatta v�geznie kellett vele. A cs�sz�r d�nt�se a n�p akarata szerint t�rt�nt. Ha a n�p azt kiab�lta „mitte” – hagyjad, egy darab rongyot lobogtattak. Ha azt kiab�lta „jugule” v�gd el a tork�t, akkor lefel� mutatta a h�velyk ujj�t. Ha a gladi�tort el�t�lt�k oda kellett ny�jtania a nyak�t �s lev�gta a gy�ztes ellenfele r�gt�n. Amikor d�ntetlen volt a j�t�k, a n�p k�rhette a gladi�torok �let�nek megment�s�t mind a k�t gladi�tor eset�ben. Ilyenkor a gladi�torok �gy hagyt�k el az ar�n�t, hogy nem lettek megtapsolva. Azok a gladi�torok akik vesztettek, de l�bon tudtak kimenni a k�zd�t�rr�l, a Porta Sone Viv�ri�n mentek ki. A gy�ztesek a Gy�zelmi Kapun. Naplementekor v�ge volt az el�ad�soknak.

Az eredm�ny

Az utols� k�zdelem ut�n egy t�bl�zaton a gladi�tor neve mellett egy bet�vel jelezt�k a k�zdelem eredm�ny�t.

P = hal�l; M = d�ntetlen; V = gy�zelem.

A nyertes koron�t �s p�lma �gat kapott, �s ez�st t�lc�n p�nzt.

A f�rum

Minden r�mai v�rosnak volt f�ruma. Egy nyitott t�r, ahol a n�p tal�lkozott, politik�r�l �s �zletr�l besz�lt. Volt piac tere, temploma �s k�z�p�lete. R�ma f�rum�ra n�zett a k�ria, ami a szen�tus sz�khelye. A b�r�s�gok, kereskedelmi �zletek �s bankok. A f�rum mindig tele volt. Az els� cs�sz�rok Augustus m�rv�nyb�l �t�p�ttette a f�rum �p�leteit.

A t�rv�ny

Az igazs�gszolg�ltat�s helysz�ne is a f�rum. A r�mai t�rv�nyek a mai t�rv�nyek alapj�t k�pezik t�bb orsz�gban. R�m�ban a t�rv�nyeket, a szerint szabt�k ki, ki milyen hierarchi�ba helyezkedett el. A szeg�nyeket gyakran megvert�k, vagy �llatokkal meg�lett�k az ar�n�ban b�ntet�sk�nt. A gazdagokra mindez nem vonatkozott. A b�rt�n nem volt gyakori, aki m�g v�rta, hogy d�ntsenek az �gy�ben, azt fogva tartott�k a k�ria mellett a Mamertimus b�rt�n�ben.

A korm�ny

i.e. 27 a k�zt�rsas�g ut�n Augustus cs�sz�r lesz. A hadsereg 28 r�szre volt osztva, ebb�l 22-t  � maga korm�nyzott, a pretori�nusok sz�m�t megn�velte. A helyi rend�ri szervezet f�n�ke is � volt. Nem mindig volt sz�ks�g hadseregre ahhoz, hogy a saj�t akarat�t v�gre hajtsa. Abban az id�ben el�g volt, ha a szen�tusnak elmondta mit akar, �s azok helyben hagyt�k. Megreform�lta a hadsereget �s b�k�t teremtett az eg�sz birodalomban. Hal�la ut�n Tiberius� lesz a hatalom.

Templomok �s vall�s

A templomok a f�rumra n�ztek, mindegyik k�l�n Istens�gnek volt szentelve �s ennek az Istennek a szobra �llt benne. A szobroknak ember alakja volt, hatalmas kolossz�lis m�ret�ek voltak �s a hatalmat fejezt�k ki, amit a r�maiak az istenek�nek nyilv�n�tottak. A r�maiak azt hitt�k, hogy az istenek ir�ny�tj�k az �let�ket, �k hat�rozz�k meg az id�j�r�st, a term�szeti jelens�geket. Pl. patakokat �s f�kat. �ldozatokat, r�tusokat mutattak be nekik �s ez�rt cser�be seg�ts�get v�rtak t�l�k.

Gy�zelmek �s a trimf�lis gy�zelmi menet

A hadizs�km�nyb�l �s az ad�kb�l beszedett �sszeg k�pezte annak az �sszegnek a nagy r�sz�t, amit az �llami k�lts�gekhez felhaszn�ltak a szen�tus triumf�lis menetet adott a gy�ztes gener�lisoknak, ami a v�ros utc�in zajlott. Az ellens�ges vesztes csapatok hadvez�reit is felvonultatt�k, ezen a meneten �s gyakran a menet k�zben lettek kiv�gezve. A menetben az elrabolt kincsekkel megrakott szekereket is v�gig h�zt�k illetve a hadifoglyokat is v�gig hurcolt�k, valamint �llatokat is vittek. Diadal�veket emeltek a gener�lisok tisztelet�re �s ezekbe a csata jelenteket v�st�k be.

i.e. 753 Romlus �s Remus megalap�tja R�m�t

i.e. 673 Tullus Hostilius a k�rnyez� v�rosokat elfoglalja

i.e. 641-616 Meg�p�l a Tiberis foly� els� h�dja

i.e. 600 Els� latin �r�s, ami bizony�tott, ma is ezt az abc-t haszn�ljuk

i.e. 509 Superbus az utols� kir�ly el�z�se, a k�zt�rsas�g kora

i.e. 493 A n�ptrib�n�k olyan magisztereket v�laszthanak akik a plebejusok �rdekeit szolg�lj�k, �s innent�l fogva k�ztisztvisel�i �ll�sokat is bet�lthetnek

i.e. 390 A gallok �s a kelt�k kirabolj�k R�m�t

i.e. 312 Via Appia �p�t�se R�ma legels� �tja elk�sz�lt, Appia menti v�zvezet�k, az els� nagy r�mai v�zvezet�k meg�p�t�se

i.e. 264 Els� gladi�tor el�ad�sok R�m�ban

i.e. 250 R�ma kez�ben It�lia nagy r�sze

i.e. 44 Julius Cesar hal�la

i.e. 31 Antonio �s Kleopatra le gy�z�se Egyiptom R�mai tartom�ny lesz

i.sz. 30 Krisztus hal�la

i.sz. 43 R�ma elfoglalja Angli�t

i.sz. 79 Vez�v kit�r�se, Pompeit �s Heraklenumot al�temette

i.sz. 212 Minden szabad ember �llampolg�rs�got kap, az �th�l�zat �sszek�ti az eg�sz birodalmat

i.sz. 313 A kereszt�nys�g �llamvall�s lesz

i.sz. 395 A birodalom kett� szakad keleti �s nyugati r�szre

i.sz 476 A Nyugat R�mai birodalom buk�sa, a Kelet R�mai birodalom 1453-ig megmarad